Rudolf

A Mt2Mester Wiki wikiből

Rudolf.jpg

Rudolf, a rénszarvas története az ünnepekhez mérten talán kicsit szomorkás, hisz életének túlnyomó részét gúnyok, és intrikák közepette élte, melyeknek elsődleges célpontja Rudolf pirosan világító szaglószerve volt. Ezen gúnynak helyet adó testrésze miatt már kis korától kezdődően egy másodlagos karámban kapott helyett. Az elsődleges karámban nevelkedtek azon kivételes egyedek, melyek mind testalkatilag, mind mentálisan képviselték a faj elitjét. Rudolf életének sorsfordító eseménye, azon a bizonyos napon történt, mikor a Mikulás elhatározta, hogy az Mt2Mester világába látogat.

A Mikulás indulásának az időjárás egyáltalán nem kedvezett, a sűrű hóesés és az átláthatatlan köd mindenhol, szinte súlyként telepedett az északi tájra. A manók segítségével megkezdődött az elsődleges karámból való kiterelés, Táltost, Táncost, Pompást, és Csillagot, a négy fejedelmi hímet is a Mikulás szánja elé fogták. Az első métereket megtéve a Mikulás számára egyértelművé vált, hogy a szán irányítása ilyen mérvű rossz látási viszonyok között szinte lehetetlen. Töprengése közepette, tekintete egy távoli piros, halvány, de jól látható pontra szegeződött. A másodlagos karámból szűrődött ki a fény, közelebb érve megpillantotta Rudolfot és annak világító orrát. Döntött. A szán élére a kissé elfásult, bágyadt tekintetű Rudolf került, kinek befogásának hallatára társai megbénultak a döbbenettől. A Mikulás vezényszavára a felpakolt, megterhelt szán lassan elindult, majd ütemes tempóban haladt a Metin2Mester világa felé.

Rudolf szárnyalt, boldog volt, hisz nagyon fontos feladatott kapott, Ő vezethette a Mikulás fogatát, a másodlagos karám megléte óta először. Boldogság ittasan galoppozott a kietlen tájon, egyszer csak hirtelen szeme sarkából egy sötét árny jelent meg loholva mellette. Oldalra fordult, ekkor fejét hatalmas ütés érte, és minden elsötétült.

Hajnalodott. Az első napsugarak cikáztak a friss hó tetején, Rudolf fekvő testét lassan befedte a fehér lepel. Átnedvesedett szőre ébredésre biztatta, kezdett magához térni, fázott. Feje erősen fájt, szédült, de talpra állt. Körbenézett, a látvány borzasztó volt, a szán darabokban, társai eltűntek és a Mikulásnak is hűlt helye. És a rakomány ajándék, hol van? Minden erejét összeszedve elindult abba az irányba, ahová a szán eredeti útja tartott. Botladozva haladt előre. Kis idő múlva a távolba füstölgő kémények sokaságát pillantotta meg. Tudta jól, jó irányba halad. Beérve a városkába ereje elhagyta, összeroskadt, a lakók siettek segítségére. Meleg takarót, ételt és vizet hoztak számára, fején található sebét igyekeztek ellátni.

Napok teltek el és Rudolf úgy érezte, hogy ereje újra visszatért. A kisváros lakói elmesélték, hogy a Mikulás is a városban tartózkodik a segítségére sietett manókkal együtt, megtudta továbbá, hogy mily szörnyű gaztett áldozata lett.

Most Rudolf hálája jeléül, az Őt segítő világ lakóinak megengedi, hogy hátasként megüljék. A szabadságát élvezi újra és várja a további fejleményeket a bűntett elkövetőjének kilétéről.

Vissza

A lap eredeti címe: „/index.php?title=Rudolf&oldid=12445
Személyes eszközök